A Toyota európai tevékenységében is fontos szerepet szán a hidrogénnek
Folyamatosan szélesedő mobilitási felhasználási kör
A Toyota 2015-ben mutatta be a világ első sorozatgyártású, hidrogén üzemanyagcellás szedánját, a Mirait. A második generációs üzemanyagcellás technológia a Mirai 2020-ban bemutatott következő generációjában kapott helyet és az idei év elején a vadonatúj Toyota Crown-ban is bemutatkozott Japánban, megerősítve a vállalat elkötelezettségét a hidrogénnel hajtott személyautók iránt. Az üzemanyagcellás személyautók előnyei közé tartozik a nagy hatótáv és a gyors tankolás lehetősége, ezt kihasználva pedig a Toyota szeretné tovább szélesíteni a kisméretű, hidrogénes haszongépjárműben rejlő lehetőségeket. Az idei évben már bemutatkozott az első hidrogénes Hilux FCEV Prototype pickup. A Toyota által vezetett brit konzorcium prototípusa megmutatja, hogy az üzemanyagcellás hajtás miként valósítható meg egy pickup esetében. Mivel a hidrogénes hajtás könnyű, a többi zéró emissziós alternatívához képest a vele szerelt haszongépjármű FCEV modelleknek nagyobb a terhelhetősége és a vontatási kapacitása. A Toyota jó pár éve dolgozik az üzemanyagcellás technológiájának nagyméretű szállítóeszközökben történő hasznosításán is, nemrégiben pedig belépett az európai teherautó piacra is a francia Hyliko és a holland VDL Groep hidrogén hajtású modelljei révén. A Toyota hidrogénes hajtású VDL teherautók révén segíti elő saját logisztikai működésének karbonsemlegesítését. A vállalat a norvég Corvusszal partneri viszonyban bővíti a hajózással is a felhasználási kört. Emellett a francia GCK mobilitási vállalat is a Toyota üzemanyagcellás moduljai segítségével alakítja át a dízelmotoros buszokat zéró emissziós, hidrogénes járművekké.
A következő generáció
Saját, átfogó tapasztalatára építve a Toyota már dolgozik a következő generációs hidrogén üzemanyagcellás technológián, amely hosszabb életciklusokkal és csökkentett költségekkel kínál piacvezető teljesítményt. Az új üzemanyagcellás technológia forgalmazása 2026-ban kezdődik, a megoldás pedig nagyobb teljesítménysűrűséget kínál. Az új üzemanyagcellás rendszer várhatóan 20 százalékkal nagyobb hatótávot nyújt, miközben a műszaki előrelépések és a megnövelt gyártási mennyiség elősegíti a költségek legalább egyharmados csökkentését. További kutatások vizsgálják a különböző teljesítményű, szabadon méretezhető, komplex alakú, ezáltal pedig szélesebb körben felhasználható üzemanyagtartállyal rendelkező modulokban rejlő potenciált.